Sziasztok!
Nos, ha már az új fejezet nem akaródzik elkészülni, akkor jöjjenek az érdekességek a 17. fejezetből! :)
Két érdekességgel készültem.
Az első a Mágiatörténet óra. Először is elmondanám, hogy ezt a részt egyszerűen IMÁDTAM írni. Így, csupa nagy betűvel. :)
A kedvenc részem a bevezető, ami ugye így hangzott: "A mágiatörténet a tapasztalat végtelen tengere. Minden mai tudásunk valamely elődünk tudásából fakad, ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a múlt vizsgálatát."
Az igazság az, hogy amikor elkezdtem írni, valami ahhoz hasonló idézettel szerettem volna indítani, mint "A történelem az élet tanítómestere". Meg szerettem volna teremteni ennek a varázsló verzióját, ezért elkezdtem szórakozni vele, hogy melyik szót mire tudnám kicserélni. Így született meg: "A mágiatörténet a tapasztalat végtelen tengere." És így egyben a bevezetés tulajdonképpen röviden az, hogy engem milyen érzések fűznek a történelemhez. :)
Ami az óra többi részét illeti... Tulajdonképpen ha az évszámos-muglis mondattól eltekintünk, nem írtam semmi hülyeséget, csak megpróbáltam a "mugli" történelmet varázsló szemszögből vizsgálni. Sámánok és táltosok - mint az tudjuk - valóban éltek, vagy legalábbis annak tartották a törzsek bizonyos tagjait. És az is igaz, hogy az ő feladatuk főként a túlvilággal való kapcsolattartás volt.
Ami az évszámokat illeti... Nos, a mugli szó megjelenését a középkorra tettem, mert Rowling valamelyik könyvében olvastam (már fogalmam sincs, hogy melyikben, talán a Bogar Bárd meséiben, a pattogó fazekas meséhez fűzött Dumbledore jegyzetben), hogy a varázslók akkor kezdtek elzárkózni a mugliktól, amikor elkezdődött a boszorkányüldözés. Ez a középkorra tehető, a fénykorát legalábbis ekkor élte, és ekkor terjedt el igazán. És számomra logikus volt a következtetés, hogy a varázslók és boszorkányok akkor kezdték el külön szóval illetni a varázstalanokat, amikor a saját társadalmuk kezdett kialakulni, és az úgymond kívülállókat, a "másokat" valahogyan nevezniük kellett. Előtte a sámánok és a táltosok voltak megkülönböztetve, mert a mugli társadalomban ők voltak mások, utána viszont a boszorkányok különböztették a varázstalanokat. Szerintem ez logikus, úgyhogy nem is magyarázom tovább.
Nos, mint mondtam, a mugli szó elterjedését a középkor elejére tettem az előbb említett okokból, illetve azért is, mert az ókori társadalmakban a természetfeletti képességekkel megáldott embereket tisztelet övezte. (Pl. a delphoi püthiákat, orákulumokat) Ezért egy olyan évszámot választottam a mugli szó első írásos megjelenéséhez, amit az ókor és a középkor választóvonalának kiáltottak ki: 476-ot, azaz a Nyugatrómai Birodalom bukását. :)
A grimoire szó, ha esetleg valaki nem ismeri, nem az én fejemből pattant ki. Engedjétek meg, hogy ne én kezdjem el magyarázni, hanem idézzek: "A mágia rituális gyakorlatának legjelentősebb Grimoire-jai, varázskönyvei a középkor során keletkeztek. Ezek bevezetnek a mágia gyakorlati alkalmazásába, forgatókönyvet adva a mágus kezébe, hogy ezekkel az erőkkel hogyan kerüljön kapcsolatba, és hogy hogyan hajtsa őket uralma alá."
Nos, a Mágiatörténet óráról ennyit, ha még van kérdésetek, szívesen válaszolok azokra is. :)
A másik dolog, amit említettem, Amelia Swift neve.
A vezetéknevével kezdeném. A swift angol szó, jelentése gyors, sebes. A nevet úgy választottam, hogy elkezdtem kutatni a leggyorsabban repülő madarakat. Bár nem a leggyorsabb, de az egyik leggyorsabb madárfaj a a sarlósfecske, angolul Common Swift.
A keresztneve, az Amelia jelentése: szorgalmas, törekvő. De nem emiatt választottam. A nevét kölcsönöztem, méghozzá Amelia Eerharttól, aki a repülés női úttörője, az első nő, aki átrepülte az Atlanti-óceánt. Úgy gondoltam, ezért tökéletes választás egy repüléstan tanárnak és híres kviddicsjátékosnak.
This entry was posted
on 2011. december 31., szombat
at szombat, december 31, 2011
and is filed under
Egy Dursley Roxfortban (extrák)
. You can follow any responses to this entry through the
comments feed
.