Sziasztok!
Némi csúszással, de végül megérkezett!!! Íme a teljes Egy Dursley Roxfortban, letölthető verzió!
Sajnos a formázás elveszett, mivel a betűtípust nem ismeri a scribd. :(
És ha esetleg szeretnétek megosztani, itt a közvetlen link is: http://www.scribd.com/doc/125904069/Egy-Dursley-Roxfortban
Sziasztok!
Itt egy kis részlet Valentin-nap alkalmából a Végzösökből. :)
Aranyosak voltak együtt. Dahlia
percekig nézte őket anélkül, hogy észrevették volna. Nara
egyszerűen kivirult, amikor Albus mellette volt. Közel bújt a
fiúhoz, átölelte, játszadozott a kósza tincseivel, amik
rendszerint ide-oda meredeztek. Albus ezt azzal hálálta meg, hogy
rendszeres időközönként végigsimított a karján vagy a hátán,
vagy nyomott egy puszit a homlokára. Teljesen ártatlan érintések
voltak, egyik tanár sem tehetett volna megjegyzést miattuk. Nem
csókolóztak vadul, mint az a két hatodikos mardekáros, akiket az
előbb küldtek el aludni, mégis sokkal rosszabb volt nézni őket.
Ennek ellenére képtelen volt elszakítani a pillantását róluk.
De elég volt rájuk már egyetlen
pillantás is, és Dahlia rettentően magányosnak érezte magát.
Neki nem volt senkije, akinek végigsimíthatta volna a hátát, nem
volt senkije, aki úgy nézett és mosolygott rá, mint Albus Narára.
Nem volt senkije, aki belógott volna miatta a bálba, amikor már
nem is járt a Roxfortba. Egyedül volt.
Végül minden erejét összeszedte,
hogy ne kukkolja őket, és a terem másik végébe bámult. Nem
kellett volna. Észrevette, hogy többen méregetik, úgy néznek rá,
mint egy húsdarabra. A legtöbbnek a nevét sem tudta, és biztos
volt benne, hogy egyik fiú sem arra kíváncsi, ami a fejében van.
Idült mosoly játszott az ajkukon, a gyengébbek szégyen nélkül
nézték a mellét, egy pedig – neki legalább a nevét tudta,
Niels – rákacsintott.
Hirtelen megragadta valaki hátulról,
és megpördítette. Egy kis része azt remélte, hogy James az, mint
a régi szép időkben, amikor váratlanul berántotta egy sötét
sarokba, hogy valamilyen kalandra vitte. Most szüksége lett volna
egy ilyen éjszakai túrára, akárhová elment volna.
De csalódnia kellett, nem James állt
mögötte.
– Te meg mit akarsz? – kérdezte
Olivert, de még ha akart volna sem tudott volna többet mondani,
mert a fiú magához rántotta, és megcsókolta. Ott, mindenki
előtt. Dahlia próbálta eltolni, de mire igazán összeszedhette
volna az erejét, Oliver már mosolyogva hátrébb lépett.
– EZ MEG MI A FENE VOLT? –
kiáltotta mérgesen Dahlia, mert a szeme sarkából látta, hogy
mindenki őket bámulja. Néhány fiú dühösen és féltékenyen
méregette Olivert, és legnagyobb meglepetésére néhány lány
ugyanezt tette vele. Ez lesz a legfrissebb pletyka az iskolában. Nem
ez az első eset, hogy Oliver kihúzza a gyufát, de most nyilvánosan
csinálta.
Dahlia a végén Narát is kiszúrta
magának, aki most nem Albusszal volt elfoglalva, hanem kérdőn
nézett rá. Válaszul csak intett egy apró nemet felé, jelezve,
hogy nem akar semmit Olivertől.
– Gondoltam, lopok egy csókot. Hát
nem erre vannak a bálok?
– Nem, nem erre vannak – tette
csípőre Dahlia a kezét, és már épp készült lehordani a fiút,
amikor az egyszer csak megdermedt, és úgy ahogy volt, elterült a
padlón.
Megpördült, és Jamest látta meg az
ajtóban. Olivert nyomban el is felejtette, és már rohant is a
fiúhoz, és rögtön a nyakába vetette magát, amint elérte.
– Itt vagy! – kiáltotta
izgatottan.
– Itt vagyok – nevetett James. –
Jó is, hogy jöttem. Mondtam, hogy a kéretlen udvarlókat bármikor
elintézem, de nem gondoltam, hogy rögtön így fogadsz.
James Oliver felé intett a fejével.
– Á, őt el tudom intézni –
legyintett Dahlia. – Már nagy gyakorlatom van benne.
Ha ez lehetséges, még több szempár
meredt rájuk, mint az előbb. A pletyka még rosszabb lesz, mint
amire Dahlia számított. Mert most már az is hozzáadódik, hogy a
nagy Harry Potter fia féltékenyen közbelépett, ő pedig repült a
karjaiba. Újságíró volt, pontosan tudta, milyen cikkeket lehetne
összedobni abból, amit a többiek láttak. Pedig semmit sem tudtak
a dologról.
De most, hogy James ott állt mellette,
nem akart ezzel foglalkozni.
– Miért jöttél? – kérdezte, és
már nem foglalkozott senkivel, aki a teremben állt. Csak ők ketten
számítottak. – Nem írtál, hogy jössz.
– Meglepetés – tárta szét a
karját James.
– Akkor... – Dahlia csillogó
szemét a fiúra emelte, remélte, hogy majd azt mondja, hogy ma
éjjel megint túrára indulnak az iskola folyosóin.
– Akkor – mosolygott James, azzal
kihúzta a nagyteremből.
Még egy pont a pletykálóknak.
Sziasztok!
Ez még nem új fejezet, de közérdekű mindenkinek, aki olvassa az Egy Dursley Roxfortbant.
Tehát... Már nem fog külön új fejezet felkerülni Dahlia első évéből, majd csak egyben az egész, szerkesztett verzió. Viszont, ami a jó hír, hogy ne ijedjetek meg nagyon, ez azt jelenti, hogy ha minden jól megy, a héten felkerül a teljes, szerkesztett, befejezett Egy Dursley Roxfortban letölthető, nyomtatható formában.
Ezzel kapcsolatban több részletet egyelőre nem szeretnék elárulni, hogy legyen meglepi is, annyit mondok csak, hogy Dahlia első éve hosszabb lett, mint a Bölcsek köve.
Ami pedig a cím másik részét illeti... Nem tudom, mennyien ismeritek a magyar Vörös Pöttyös szerzők könyveinek hátuljában lévő ajánlókat, de arra gondoltam, mi is összehozhatnánk egy ilyet az Egy Dursley Roxfortban hátuljába.
Ehhez nem kell mást tennetek, mint a következő módon kommentelni EHHEZ a bejegyzéshez:
Néhány soros ajánló, végén zárójelben a nevetekkel (ez lehet teljes név, K. Péter, mint a bűnözőknél, becenév, internetes név bármi, csak azt vegyétek figyelembe, hogy fel fogom tölteni az internetre) és a korotokkal.
Tehát pl:
El sem hiszem, hogy a végére értem. (Deszy, 21)
Remélem, sok-sok ajánló érkezik. Nagyon örülnék neki. Bármit írhattok, de kérlek titeket, kerüljük a nem beleillő dolgokat, mint pl. káromkodás stb. Az ilyen vélemények nem fognak belekerülni.
Sziasztok!
Idén is megrendezésre kerül az Arany Főnix Díj. A jelölőfázis már el is kezdődött, 2013. február 10-ig jelölhettek történeteket, írókat. Itt tudtok jelölőkódot kérni és jelölni: http://heliopath.muzsalak.hu/index.php?x=af2012&utm_source=e-mail&utm_medium=link&utm_campaign=af5_jel%C3%B6l%C3%A9s
Ha olvastatok idén olyan fanfictiont, ami tetszett és megfelel a szabályoknak, érdemes jelölni, mert tapasztalatból tudom, hogy mindenki nagyon örül már a jelölésnek is! :D
Összegyűjtöttem, hogy melyik kategóriában jelölhettek és mely írásaim jelölhetőek. :)
1. Legjobb novella (ide tartozik minden egy részből álló írás)
4. Legjobb író (aki az adott évben új HP fanficet publikált)
1. Legjobb humoros történet (ide tartozik minden vicces írás)
2. Legjobb romantikus (ide tartozik minden szerelmi szál)
2. Legjobb romantikus (ide tartozik minden szerelmi szál)
3. Legjobb dráma (ide tartozik minden olyan történet, ami drámai,
komoly, nyomasztó, misztikumokkal fűszerezett, horror, esetleg angst,
dark, szóval a komorabb történetek kategóriája)
5. Legjobb saját szereplős (ide tartozik minden olyan írás, ahol a
főszereplő nem része az eredeti szereplőgárdának, vagyis az író
fantáziájának gyümölcse)
6. Legjobb 18+-os történet (ide tartozik minden olyan történet,
ami a legmagasabb korhatár-besorolást kapja erotikus vagy erőszakos
tartalma miatt. Figyelem! Nem PWP!)
1. Legjobb férfi főszereplő (nem saját szereplő)
2. Legjobb női főszereplő (nem saját szereplő)
3. Legjobb férfi mellékszereplő (nem saját szereplő)
4. Legjobb női mellékszereplő (nem saját szereplő)
5. Legjobb saját főszereplő (olyan főszereplő, ami az író saját agyszüleménye, szóval HPs karakterek nem tartoznak ide)
6. Legjobb saját mellékfőszereplő (olyan mellékszereplő, ami az író saját agyszüleménye, szóval HPs karakterek nem tartoznak ide)
7. Legjobb canon páros (könyv-hű párosok, vagyis Harry/Ginny; Hermione/Ron; Lily/James; stb.)
2. Legjobb női főszereplő (nem saját szereplő)
3. Legjobb férfi mellékszereplő (nem saját szereplő)
4. Legjobb női mellékszereplő (nem saját szereplő)
5. Legjobb saját főszereplő (olyan főszereplő, ami az író saját agyszüleménye, szóval HPs karakterek nem tartoznak ide)
6. Legjobb saját mellékfőszereplő (olyan mellékszereplő, ami az író saját agyszüleménye, szóval HPs karakterek nem tartoznak ide)
7. Legjobb canon páros (könyv-hű párosok, vagyis Harry/Ginny; Hermione/Ron; Lily/James; stb.)
8. Legjobb non canon páros (minden nem könyv-hű hetero páros, vagyis Hermione/Perselus, Luna/Draco, stb)
És akkor a történeteim, amelyeket jelölhettek:
- Kígyó és Skorpió
- Titkok találka (Rose/Scorpius)
- Emlékek útján (Rose/Scorpius)
- Két iskolaelső
- Az iskolaelső
- Egy szál fehér liliom
- Rég áhított álom
- Három az egyben
- A két Perselus
- Barátaimnak
- Can't fight the moonlight
- Visszatért?
- I Wish I Was The Moon
- Játék a kertben
- Álombéli, vidám Perselus
- Gyógyír a léleknek +18 (Remus/Tonks)
- Perselusnak
- Rebecca, az első szerelem
- Dirty Dancing (Ron/Hermione)
- Tekergők mindhalálig
- A Roxfort története (Hermione/Ron)
- Halálfaló tangó
- LP - Semmi sem a régi (Piton/Lily)
- LP2 - Bűnök hosszú listája
- LP3 - Jól szeretni
- Május 2. (Victoire/Teddy)
- Ágas
- Dobby, a hős manó
- Fred Tréfatára
- And the Oscar goes to...
- Süssünk palacsintát! (Ron)
- Találd meg az igazit! (Hermione/(Ron))
- Huss és pöcc! (Hermione/Ron)
- Az utolsó fotó (Dennis Creevey)
- A fűzfapálca meséje
- A három főbenjáró testvér
- Krahács, a koszos kecske
- Edevis tükre
- Hol csattan a puszika?
- Egy szebb nyár
- A karaoke kaland
- Kétszáz lépés a boldogság
- Álomfény
- Gyöngyvirág
Futó szösszenet a Tekergők főszereplésével
Boldog névnapot, Veronika!
Boldog névnapot, Veronika!
Mugli kocsma
– Jaj, ne csináljátok már! –
szekálta Sirius a többieket.
– Nem hiszem, hogy bölcs gondolat,
hogy mugli kocsmába menjünk – próbálta Remus észre téríteni
Siriust, és segítségkérőn Peterre nézett. – Féregfark, ugye
te sem akarsz menni?
Peter csak megvonta a vállát, és
kérdőn James irányába fordult. Mind a négyen tudták, hogy az ő
szava a döntő, még ha ezt nem is mondták ki.
James néhány másodpercig még
hallgatott, aztán elmosolyodott.
– Menjünk!
Remus lemondóan sóhajtott. A kérdés
eldöntetett.
– De ugye ez nem csak Lily miatt van?
– hajolt oda bizalmasan Jameshez, hogy a többiek ne hallják a
kérdést.
– Már miért lenne miatt? –
kérdezett vissza Ágas zavartan.
Remus arcán mindentudó mosoly jelent
meg, ami ritkaságnak számított.
– Ugyan már! Bármit megtennél,
hogy felkeltsd az érdeklődését. Lily pedig ápolja a mugli
gyökereit.
– Miről folyik a sutyorgás? –
csapódott be közéjük Sirius, és egyik karját James, a másikat
Remus vállán nyugtatta.
– Csak a Bájitaltan beadandóról.
Sirius megdöbbent, természetesen nem
hitte el, hogy erről volt szó, de aztán végül nem mondott
semmit, csak szó nélkül hoppanált.
James másnap szörnyű fejfájásra
ébredt. Próbálta felidézni, mi történt előző éjszaka, de nem
sok mindenre emlékezett. Tudta, hogy tequiláztak – megdöbbenve
állapította meg, hogy tudja, mi az –, aztán csak egy-egy kép
ugrott be. Sirius fellibbenti valakinek a szoknyáját. Peter a friss
levegőn, hogy nehogy elhányja magát. És az éneklés. Siriusszal
felpattantak a bárpultra, és a Roxfort himnuszát énekelték...
Lemondóan sóhajtott, aztán
körbenézett. A másik három fiú még aludt, de remélte, hogy ők
majd betömködik a lyukakat. Mindenesetre az már így is biztos
volt, hogy ez nem egy olyan este volt, aminek imponálni tudna
Lilynek. Jöhet a B terv.
36. fejezet
A titokra fény derül
– Hát, ez jó móka volt – mondta
James elégedetten, amikor vége lett a Párbaj Szakkörnek. Bár nem
sikerült inkarnálódott – ezt a szót Dahlia most tanulta –
patrónust előidéznie, csak füstöt, ez cseppet sem zavarta.
Jó negyed óráig várniuk kellett,
mire az összes diák elszivárgott – azok is, akik autogramot
akartak kérni Rontól és Harrytől. James közben még gyakorolta a
patrónus előidézését – Dahlia látta rajta, hogy tényleg
nagyon szeretné megidézni a saját patrónusát, és abból az
eltökéltségből, ami James szemében tükröződött, arra
következtetett, hogy előbb vagy utóbb sikerülni is fog neki. Rose
közben mindenféle észrevételt tett a fiú pálcatartásáról,
és csak akkor hagyta abba, amikor James mérgesen ránézett és
közölte, hogy bármit képzel is Rose, még mindig ő az idősebb,
és ne akarja, hogy bebizonyítsa, hogy ismer olyan varázslatokat,
amelyeket a lány nem.
Végül aztán Dahlia, Nara és Tiff
kivételével tényleg csak a Potter és a Weasley gyerekek maradtak.
Még így is egy kisebb osztály lehettek volna, már ami a számukat
illeti.
Ekkor aztán Harry és Ron elkezdték
kiosztani a csomagokat, amiket rájuk bíztak. Ez eltartott egy
darabig, és Dahlia már épp készült félrevonulni Narával,
amikor kiderült, hogy Ginny neki is küldött csomagot. Még le se
győzte a csodálkozását, amikor egy Hermione csomag is a kezében
landolt.
Dahlia kérdő pillantással nézett
Hugóra, mire az csak megvonta a vállát.
– Lehet, hogy megírtam neki, hogy te
nem szoktál csomagot kapni.
A lány mindenesetre nagyon örült a
csomagoknak, és Narával együtt nyitogatni kezdték, hogy lássák,
hogy mindenféle édességet kapott. Na persze a M.A.J.O.M. kitűzőjén
kívül, ami tényleg ott volt, ahogy Ron ígérte. De Dahliát egy
csöppet sem zavarta, már így is különcnek érezte magát a
származása meg a rokonsága miatt, úgyhogy kérdés nélkül a
talárjára tűzte.
– Már te is? – horkantott James,
amikor meglátta a lány talárját.
– Nincs azzal semmi gond, ha valami
jó mellett is kiáll – szólalt meg mellette Loo. – A manók
jogai...
– Nincs bajom a manók jogaival,
Siport is megkérdezheted, imád engem. De majom?
– Ez az ő döntése.
Loo szavaira Dahliának hirtelen megint
eszébe jutott a korábbi álma. Andresila szerint döntést kell
hoznia. De fogalma sem volt, hogy miben. És még mindig nem sikerült
kideríteniük, ki ő egyáltalán.
Aztán ahogy meghallotta Harry hangját,
döntésre jutott. Legalábbis ebben.
– Ha választ keresnél valamire, de
a könyvtárban nem találnád, hol kutatnál tovább? – kérdezte
Ronéktól, amikor odaért hozzájuk.
– Hát, én alapból nem a
könyvtárban kezdeném – nevetett Hugo édesapja. – Megkérdezném
Hermionét. Ne mondd meg neki, hogy ezt mondtam.
Mindhárman nevettek, aztán Harry
sokkal komolyabban méregette őt, mint azt Dahlia szerette volna. Az
egy dolog, hogy tanácsot kér tőlük, de nem akarta elmondani, hogy
mire keresi a választ.
– De azért egyszer mi is kutattunk a
könyvtárban, emlékszel, Harry? – kérdezte szinte nosztalgikus
hangon Ron. – Hónapokig görnyedtünk öreg pergamenek fölött.
– És nem találtunk semmit –
bólintott. – Még a tiltott részlegben sem.
– A tiltott részlegben? – csillant
fel Dahlia szeme. Hallott már róla, hogy van a könyvtárnak egy
lezárt része, de egészen eddig nem jutott eszébe, hogy ott is
kutathatnak. Csak nagyon ritkán engedtek be diákokat. – Hogy
kaptatok engedélyt?
– Igazából nem kaptunk.
– Szóval betörtetek?
Dahlia csodálkozására Harry
elmosolyodott.
– Csak én. És nem ez volt az utolsó
alkalom. – A lánynak most már eszébe jutott, hogy mit meséltek
neki a Gringotts-ról. Harryék oda is betörtek, pedig az sokkal
nagyobb szabályszegés volt, mint az, hogy pár diák belóg a
könyvtárba. Még akkor is, ha a tiltott részlegre.
Hirtelen James jelent meg.
– Mintha valami betörést hallottam
volna? Hová kell betörni?
Harry megpróbált szigorúan nézni a
fiúra, de Dahlia látta a mosoly árnyékát az arcán.
– Sehová.
– Ti tudjátok. Pedig szépen mutatna
a kihágásaim listáján, nem?
Harry és Ron még egy fél óráig
maradtak, de Dahlia már nem tudott odafigyelni arra, hogy miről
beszélgettek. Csak a tiltott részegre tudott gondolni. Így amikor
elindultak vissza szobáikba, megragadta James karját, és
berántotta egy falmélyedésbe.
– Segítened kell.
James csibészesen vigyorgott.
– Szabad tudnom, miben?
– Be kell törnünk valahová.
A fiú szeme kíváncsian felcsillant.
– Akkor mégis bővülhet a listám.
Hová megyünk?
– A könyvtárba. – Amikor James
mosolya kezdett leolvadni, Dahlia még hozzátette: – A tiltott
részlegbe.
A fiú lelkesedése erre nyomban
visszatért, és közölte, hogy fél óra múlva érte megy a
Hollóhát toronyhoz. Még magához kellett vennie ugyanis a Tekergők
térképét. Naráéknak nem szólt, mert tudta, hogy elleneznék a
dolgot, vagy legjobb esetben is velük akarnának menni, és négyen
már tényleg túl nagy feltűnést keltettek volna.
A könyvtárban hihetetlen sötét
volt, csak az ablakokon szökött be némi holdfény. De ez persze
nem jelentett problémát, James egyetlen suttogására még nagyobb
világosság gyúlt a pálcája végén, mint előtte volt. Az egész
helyiség valahogy sokkal kísértetiesebb volt, mint nappal. Nappal
csak a könyvek voltak és a tudás, meg a többi diák. Most minden
üres volt, a polcok nem csak polcok voltak, hanem falak, amelyek
mögött veszély lehetett. Az asztalok félelmetes árnyakat
vetettek, és még a könyvek is rejtekhelyül szolgálhattak
akármilyen félelmetes lénynek.
James megfogta a kezét, és a tiltott
könyvek felé kezdte húzni, amik a könyvtár hátsó részében
voltak.
– Ha elmondom valakinek, hogy a
könyvtárba törtem be, oda a jó hírem – suttogta a lánynak, és
Dahlia értékelte, hogy próbál viccelődni. – Egyébként mit is
keresünk? Valami plusz beadandót kell írnia a hollóhátasoknak
vagy mi?
– Nem, nem házi feladatról van szó.
– Akkor miről?
Dahlia elhúzta a száját, amíg
gyorsan végiggondolta, hogy elmondja-e Jamesnek az álmait. Végül
két okból úgy döntött, hogy megteszi: egyrészt megbízott
benne, másrészt több szem többet lát alapon a fiúnak segítenie
kellett a keresésben Andresila után.
Néhány mondatban összefoglalta neki
az álmait, és James sokkal komolyabban vette a dolgot, mint azt
képzelte.
– Furcsa álmaid vannak? Ez nem
játék, Dahlia. Lehet valamilyen sötét varázsló is. Vagy
boszorkány, ha az álombéli lány tehet róla.
– Ugyan már! Miért zaklatna ilyen
álmokkal egy sötét varázsló? Emlékszel? Mugli származású –
mutatott magára Dahlia, aztán már ment is a könyvek felé, hogy
kutatni kezdjen.
James még mindig túlságosan komoly
tekintettel méregette, de ő is keresgélni kezdett.
Dahlia szíve amúgy is hevesen
dobogott, mint mindig, amikor tilosban jártak. Élvezte ugyan a kis
éjszakai kalandokat, de az adrenalinszintje – némi mugli
tudásanyagot is megőrzött, és magában mosolygott, hogy James ezt
a szót nem értené – ilyenkor mindig magasabbra szökött.
Igyekezett minél gyorsabban lapozni a könyveket, mert minél többet
át akart nézni, mielőtt még rájuk talál valaki.
James is ezt tette, és a lánynak egy
pillanatra eszébe jutott, hogy még soha nem látta őt ilyen
lelkesen könyvet lapozgatni. Igazából nem is nagyon látta még őt
könyvvel. De nem volt túl sok ideje ezen gondolkozni, úgyhogy
visszairányította figyelmét a könyvekre.
Aztán észrevette, hogy egy
örökkévalóságnak tűnő idő után James hirtelen az egyik
könyvnél megállt, és már nem lapozgat. Épp amikor meg akarta
kérdezni, mit talált, a fiú oldalba bökte.
– Nézd – tolta elé a könyvet.
Dahlia az oldal fölé hajolt, és egy
festményt látott. A kép egy szőke nőt ábrázolt. A harmincas
évei elején járhatott és lélegzetelállítóan gyönyörű volt.
Loo aranyos szőke hajával ellentétben a nőé inkább ezüstösnek
látszott, bőre olyan volt, mint a porcelán, fehér és hibátlan,
ajka telt rózsaszín. Alig néhányszor pislogott, sötétkék
szemével úgy méregette Dahliát, mintha a lelkébe látna.
Ő volt a leggyönyörűbb nő, akit
valaha látott. Szinte életre kelt a papíron, és nem csak azért,
mert időről időre megmozdult. Az ember szinte vágyat érzett,
hogy megpróbáljon benyúlni a papírba, és végigsimítani a
selymes bőrön vagy a tündöklő hajszálakon.
– Ő az? – kérdezte James, és
Dahlia nagyon meglepődött, hogy nyugodtabbnak látszott, mint
amilyen ő maga volt. Feltételezte, hogy ha rá így hatott ennek a
szépséges nőnek a látványa, akkor a fiút szabály szerint
megbabonázta a festmény. De úgy tűnt, mégsem.
Dahlia aprót bólintott, aztán nagy
nehezen elszakította pillantását a könyvről, hogy a fiú szemébe
nézzen. A barátságos barna rögtön megnyugtatta, tökéletes
ellentétben állt Andresila hideg szemével. James pillantása meleg
volt és vidám. Békésen ismerős.
– Idősebb, mint legutóbb az
álmomban. De ő az.
James bólintott, aztán fejével a
másik oldal felé intett. Dahlia csak ekkor vette észre, hogy a
festmény mellé egy kisebb szöveget írtak nagy, cirkalmas
betűkkel. Hiába próbálkozott, a félhomályban nem tudta rendesen
kiolvasni a régiesen íródott szöveget.
James végül felnyögött, és elvette
tőle a könyvet.
– Hogy egy griffendéles jobban
olvasson, mint egy hollóhátas!
Dahlia inkább nem akart rámutatni,
hogy ez valószínűleg abból fakad, hogy James kénytelen volt
kialakítani a készséget, hogy a legolvashatatlanabb macskakaparást
is ki tudja betűzni, amilyen rondán írt.
James nem zavartatta magát, olvasni
kezdte a szöveget hangosan. Az első hírös után azonban
felnyögött, és már a mai kiejtésnek megfelelően olvasta tovább.
Andresila
A tizenegyedik században élt híres
véla, akit a mugli legendákban is emlegetnek. Játszott a
férfiakkal, és amerre járt, összetört szíveket hagyott maga
mögött.
– Hát, ezt mondjuk nem csodálom –
szúrta közbe James, de Dahlia mérges pillantására folytatta.
1067-ben váratlanul nyoma veszett,
tömeges öngyilkosságot elkövető csodálókat hagyva maga mögött.
– Öngyilkosok lettek, csak azért,
mert eltűnt? Nem hallották még, hogy sok hal úszkál a vízben?
Amikor Dahlia erre nem tett semmilyen
megjegyzést, James folytatta.
– Lehet, hogy most téged akar
elbűvölni. Ugye eszedbe sem jut, hogy öngyilkos legyél?
Dahlia nem nevetett, mire a fiú arcán
a vidámság helyét hirtelen átvette az aggodalom.
– Dahlia! Komolyan megijesztesz? –
James közelebb hajolt, hogy megvizsgálja a szemét.
– Te meg mi a fenét csinálsz? –
Dahlia ekkor jött csak rá, hogy James beszélt hozzá, annyira
elmerült a gondolataiban.
– Csak ellenőriztem a szemed. Anyát
szállták meg korábban, és azt olvastam, hogy az emberek szeméből
rá lehet jönni, ha nem önmaguk.
– Olvastad? – vonta fel a
szemöldökét kérdőn a lány.
– Néha én is szoktam – vonta meg
a vállát James.
– És, önmagam vagyok?
– Úgy tűnik, de egy pillanatra
tényleg megijesztettél.
– Csak elgondolkoztam. – Dahlia a
könyv felé intett. – Ír még valamit?
James a fejét csóválta.
– Csak annyit, hogy néhányan verset
írtak hozzá, de nem hiszem, hogy ez fontos.
Dahlia sóhajtott. Már sokkal többet
tudott Andresiláról, de ez akkor sem volt túl sok. Azt remélte,
ennél többet találnak. Ráadásul furcsa érzése volt, mintha
valamiről megfeledkezett volna.
– Ez még nem indokolja a hajam –
motyogta.
– A hajad? – kérdezte James, és a
lány csak ekkor jött rá, hogy azt az aprócska részletet, ami
állítólag a hajával történik, miközben álmodik, kihagyta,
amikor elmesélte James-nek a történetet. Amikor végül megtette,
a fiú tátott szájjal bámulta. Ha nem lett volna ilyen ideges,
akkor valószínűleg jót nevetett volna rajta. – Világít.
Dahlia bólintott, és előrehúzta a
vállán a szőke tincseket. Simogatni kezdte, mintha ezzel
elérhetné, hogy világítsanak, de persze nem sikerült.
– Tudjuk, hogy szép volt és eltűnt.
És hogy véla.
– Ezen már elindulhatunk.
Megkérdezhetnéd, hátha Loo tud valamit – mondta James. – Ha
csak nyolcadrészben is, de akkor is van benne véla vér. Lehet,
hogy ő többet tud. Vagy ha ő nem is, akkor Fleur. Neki még a
pálcájában is vélahaj van, és elég ránézni...
Dahlia azonban már megint nem
hallotta, hogyan folytatta James. Vélahaj. Pálca.
– Mit mondtál, mikor élt? –
kérdezte izgatottan. Újra a könyv fölé hajolt, és ezt még ő
is ki tudta venni. – 1067. Mit tudsz Ollivanderékről?
James úgy méregette, mintha épp
tanúja lett volna, hogy Dahlia megőrült.
– Hogy jó pálcáik vannak.
– Ennyi?
James megvonta a vállát.
– Szerinted már 1067-ben is árultak
pálcákat? – Dahlia emlékezett rá, hogy ki volt írva az
alapítás dátuma az üzletre, de egyszerűen nem emlékezett rá.
– Azt hiszem, igen. Igen, biztosan –
bólintott a fiú, ahogy végiggondolta. – Hogy jön ide
Ollivander?
Dahlia előhúzta a pálcáját, és
James felé nyújtotta.
– Ollivandertől van. A fia azt
mondta, hogy nagyon régi, még Octavius Ollivander készítette. –
Dahlia minden szóra pontosan emlékezett. – Tölgy, tizenkét
hüvelyk, vélahaj maggal.
– Vélahaj van a pálcádban? –
kérdezte James csodálkozva, és újult érdeklődéssel nézegette
a pálcát. – Mi van, ha...
Dahlia bólintott, mert tudta, hogy a
fiú is ugyanarra gondol, amire ő.
– Mi van, ha Andresila haja?
Sziasztok!
Szép lassan a végéhez közeledik az év, úgyhogy érkezhet egy kis összefoglaló arról, mi történt ebben az évben. Először a HP-s írásaimmal kapcsolatos dolgok számokban:
18 EDR fejezet fejezet
24 EDR érdekesség (kiegészítő novellák, adatlapok, Kérdezz-Felelek, részletek stb.)
3 HP mese
35 HP novella/egyperces
2 Arany Főnix díj
2 kihívás
Igen, elég sok dolog történt ebben az évben. És a jövő évben remélhetőleg még több dolog vár ránk. :) Tudom, hogy nem mindig voltam olyan gyors, mint szerettétek volna, vagy mint én szerettem volna. Ezért ezúton is elnézést kérek, de tényleg elég sok más dologgal is foglalkozom mostanság.
Ami az Egy Dursley Roxfortbant illeti. Az első évből már tényleg nincs sok hátra, azt ígértem, hogy idén befejezem. Számomra az új év első hete még (de az első napja mindenképp) még szervesen az óév részét képezi, és még szénszünetem van, szóval nagyon-nagyon remélem, hogy minden a terveim szerint alakul, és...
Ami a többi írásomat illeti...
Cinderelton fejezetek (nehezen számolható, de aki olvassa, az tudja, mennyi van :D)
9 saját novella
1 e-book megjelenés
8 TMI/ID fanfic novella
És még néhány megkezdett, hosszabb történet
Ebben az évben átléptük az 50.000 látogatást ezen a blogon, ami szerintem egy fanfices blognál nagyon szép, erre is nagyon büszke vagyok.
Összességében azt hiszem, ez az év még a lassúságomat tekintve sem volt rossz. Átlagban minden hónapra jutott 1,5 fejezet, és átlagban havi öt írásom felkerült, csak HP témában, nem számítva az EDR-hez írt kiegészítő dolgokat, ami szerintem elég sok, még akkor is, ha ez év közben nem tűnt annyira fel. :)
Kommentek :)
Ki a kedvenc szereplőd? (a felsoroltak közül)
Tetszenek az újabban gyakran felkerülő novellák?
Oldalak
Blogarchívum
Címkék
Meséim
Egypercesek/Novellák
- Valaki a múltból
- Boldog születésnapot!
- Távol
- Kígyó és Skorpió
- Titkos találka (Rose/Scorpius)
- Emlékek útján (Rose/Scorpius)
- Két iskolaelső
- Az iskolaelső
- Egy szál fehér liliom
- Rég áhított álom
- Három az egyben
- A két Perselus
- Barátaimnak
- Can't fight the moonlight
- Visszatért?
- I Wish I Was The Moon
- Játék a kertben
- Álombéli, vidám Perselus
- Gyógyír a léleknek +18 (Remus/Tonks)
- Perselusnak
- Rebecca, az első szerelem
- Dirty Dancing (Ron/Hermione)
- Tekergők mindhalálig
- A Roxfort története (Hermione/Ron)
- Halálfaló tangó
- LP - Semmi sem a régi (Piton/Lily)
- LP2 - Bűnök hosszú listája
- LP3 - Jól szeretni
- Május 2. (Victoire/Teddy)
- Ágas
- Dobby, a hős manó
- Fred Tréfatára
- And the Oscar goes to...
- Süssünk palacsintát! (Ron)
- Találd meg az igazit! (Hermione/(Ron))
- Huss és pöcc! (Hermione/Ron)
- Az utolsó fotó (Dennis Creevey)
- Piton és a kerítő akció
Mugli voltam Roxmortsban
Népszerű bejegyzések
-
26. fejezet Kviddics Dahliának igaza lett. A Hírmondó első számait a reggeli alatt rögtön elkapkodták. Szinte mindenki erről bes...
-
12. fejezet Irány a Roxfort! Dahlia nem volt olyan gyors, mint szerette volna. A csomagok már nem lassították őket, mivel amint átl...
-
Sziasztok! Ezt a részletet még Tündinek írtam a születésnapjára. Abban egyeztünk meg, hogy akkor tesszük közzé, ha összegyűlik a Faceboo...
-
„ So let mercy come And wash away What I've done” LP2 – Bűnök hosszú listája A régi termemben állok. A pince doho...
-
I Wish I Was The Moon Évek óta nem néztem meg jobban a Holdat. Féltem tőle. És még most is félek. Azt érzem, hogy minden bajom okozó...
-
15. fejezet Potter fiúk a Roxfortban Dahlia igyekezett elkerülni, hogy Nara elolvassa a Jamestől kapott levelet, de persze ez l...
HP-s bejegyzéseim
Minilevelek
Összes oldalmegjelenítés
Ficek, amiket az én történetem ihletett :)
Linkjeim :)
"A Harry Potter könyvek szereplői és világa kizárólag J. K. Rowling teremtő fantáziájának gyümölcsei. Én csak kölcsön vettem őket a magam és mások szórakoztatására. Megírásukban semmiféle anyagi haszon nem vezérelt."
Népszerű bejegyzések - All time
-
Sziasztok! Nos, íme a fejezetben már említett csokibéka kártya. :)
-
Sziasztok! Némi csúszással, de végül megérkezett!!! Íme a teljes Egy Dursley Roxfortban, letölthető verzió! Sajnos a formázás elveszett,...
-
Sziasztok! Itt nem szoktam ilyeneket posztolni, de ezt most nem bírom ki. Én erre így még soha nem gondoltam, de gyönyörű. *-* ...
-
1. fejezet – Meleg fények Megint szeptember 1-je van. Utálom ezt a napot, de nem azért, amiért a legtöbben. Nem azzal van gondo...
-
And the Oscar goes to... – Ron, a lábamon taposol! – Bocs. – Maradjatok csöndben! Attól hogy nem látnak, még hallanak minket!...
-
4. fejezet Ajándékok Dahlia legnagyobb meglepetésére James volt az első, aki reagált, amíg ő dermedten állt és az édesanyját fi...
-
3. fejezet Egy szabad boszorkány Dahlia most igazán hasznát vette a jó kis lebegtető bűbájnak, mert kezdte azt hinni, hogy a so...
-
12. fejezet Irány a Roxfort! Dahlia nem volt olyan gyors, mint szerette volna. A csomagok már nem lassították őket, mivel amint átl...
-
Dobby, a hős manó Dobby körül mindenhol köd gomolygott. De Dobby nem fél. Dobby bátor, szabad manó, Harry Potter barátja. Emlékezett rá,...
-
Mivel úgy alakult, hogy a novemberem zsúfoltabb, mint ebben az évben bármelyik hónapom, és a munka, a suli, a beadandók és egyéb köt...
Rendszeres olvasók
The HP Male Marriage Quiz made by Sapphire.
Ki a kedvenc szereplőtök eddig az Egy Dursley Roxfortban-ban? (Max. 3-at jelöljetek! :D)
Melyik eddigi szereplőről szeretnétek többet olvasni? (Többet is jelölhettek)
Elégedett vagy Dahlia tanári karával?
Elégedett vagy a házbeosztással?
Eddig ki a kedvenc szereplőtök az új nemzedékből?
Melyik roxforti tantárgyat szerettétek a legjobban? (Többet is jelölhettek)
Melyik roxforti kört szerettétek/ szeretnétek a legjobban? (több választ is jelölhettek)
Szerintetek Albus Perselus Potter végül melyik házba került?
Szerettétek Cedricet a Tűz serlege könyvben?
Ti melyik házba tennétek Dahliát?
Szerintetek milyen lesz Dahlia pálcájának magja?
Arany Főnix Díjaim :)
Malfoy Kihívás
Vakáció Kihívás
Egy Dursley Roxfortban - Fülszöveg
A történet jó néhány évvel a nagy csata után indul, amikor is a teljesen hétköznapi Dursley család életében is történik egy csoda. Vernont és Petuniát újabb gyermekkel áldja meg a sors, ezúttal egy kislánnyal. Azt azonban nem is sejtik, hogy egy bizonyos könyv, valahol a Roxfort mélyén feljegyezte a kislány nevét: Dahlia Dursley. Mit kezd vajon az abszolút normális, minden különcségtől mentes család, ha egyetlen lányukról kiderül, hogy boszorkány?
A történetben felbukkannak a régi jó ismerősök, Harry, Ginny, Hermione, Ron, Neville és még sokan mások, illetve közelebb kerülhetünk az új generációhoz is, hiszen Hugo, Rose, Lily, Albus és James is hasonló cipőben járnak, mint Dahlia. Persze az ő helyzetük némileg könnyebb. Vagy mégsem?
A történetben felbukkannak a régi jó ismerősök, Harry, Ginny, Hermione, Ron, Neville és még sokan mások, illetve közelebb kerülhetünk az új generációhoz is, hiszen Hugo, Rose, Lily, Albus és James is hasonló cipőben járnak, mint Dahlia. Persze az ő helyzetük némileg könnyebb. Vagy mégsem?
Egy Dursley Roxfortban
- 1. fejezet
- 2. fejezet
- 3. fejezet
- 4. fejezet
- 5. fejezet
- 6. fejezet
- 7. fejezet
- 8. fejezet
- 9. fejezet
- 10. fejezet
- 11. fejezet
- 12. fejezet
- 13. fejezet
- 14. fejezet
- 15. fejezet
- 16. fejezet
- 17. fejezet
- 18. fejezet
- 19. fejezet
- 20. fejezet
- 21. fejezet
- 22. fejezet
- 23. fejezet
- 24. fejezet
- 25. fejezet
- 26. fejezet
- 27. fejezet
- 28. fejezet
- 29. fejezet
- 30. fejezet
- 31. fejezet
- 32. fejezet
- 33. fejezet
- 34. fejezet
- 35. fejezet
- 36. fejezet
- Teljes EDR
Szereplők adatlapjai
Egy Dursley Roxfortban kiegészítők
- Az utolsó túra
- Scorpius szőke nős cikke
- Edevis tükre
- Hol csattan a puszika?
- Egy szebb nyár
- A karaoke kaland
- Végzősök - 1. fejezet
- Végzősök - 2. fejezet
- Végzősök részlet
- Kisebb Végzősök részletek
- Végzősök részlet
- Végzősök részletecske
- Végzősök részlet 2.
- Végzősök részlet 3.
- Végzősök részlet 4.
- Végzősök részlet 5.
- Kétszáz lépés a boldogság
- A név, amellyel nem nevezünk
- Álomfény
- Gyöngyvirág
Szerelemben, háborúban - Rose története
Egy végzős Dursley Roxfortban - Fülszöveg
Hat év telt el azóta, hogy Dahlia megtudta: boszorkány. A lány hosszú utat járt be, és most a Roxfort még egy utolsó évre visszavárja őt és barátait. De ez a Dahlia Dursley már nem az a kislány, aki egykor mindenre rácsodálkozott a varázslóvilágban - beleértve a saját erejét is.
Még egy utolsó nyár, ami jobban felforgatja Dahlia világát, mint gondolta. És még egy utolsó tanév, ami tényleg mindent megváltoztat, nem csak a boszorkány számára.
Egy év tele meglepetésekkel, érzelmekkel, izgalmakkal, rejtélyekkel és kalandokkal.
Mert megpróbálhatsz menekülni, de a múlt mindig utolér...
Még egy utolsó nyár, ami jobban felforgatja Dahlia világát, mint gondolta. És még egy utolsó tanév, ami tényleg mindent megváltoztat, nem csak a boszorkány számára.
Egy év tele meglepetésekkel, érzelmekkel, izgalmakkal, rejtélyekkel és kalandokkal.
Mert megpróbálhatsz menekülni, de a múlt mindig utolér...
Egy végzős Dursley Roxfortban
Szereplők
Dahlia
Kicsit idős, de képzeljétek el a fiatalabb őt, zöld szemmel. :D
Dahlia a Végzősök idején
Hugo
Lily
Nara
Ilyennek képzelem Narát, csak persze pár évvel fiatalabbnak. :)
James
Albus
Loo
Jason
Oliver a Végzősök idején
Tiffany
Rose
Scorpius
Fred
Roxanne
Teddy
Tudom, hogy a filmben nem ő az, de én így képzelem.
Vic
Lucy
Molly
Ron
Ginny és Harry
Zaniah Black
És ez is Zaniah... :)
Bár erre a külsőre még kicsit várni kell. :)
Cedric

