Az utolsó fotó
Dennis a szobájában ült. Az Ő szobájában, ami olyan volt, mint mindig. A nyugalom apró kis szigete, ahová még nem jutott el a borzalmas hír. Még mindig ugyanott hevertek Colin könyvei, és a falak minden egyes négyzetcentiméterét mágikus fényképek borították.
De a tulajdonosuk, Colin már soha többé nem fog újakat készíteni, Dennis soha többé nem láthatja, amikor lelkesen előhívja őket, és azt sem, amikor próbál egy utolsó üres falfelületet találni, ahová felragaszthatja legújabb alkotását.
Colin művész volt. Lehet, hogy néha kicsit elesett, néha pedig túl lelkes, de Dennis mindig felnézett a bátyjára. Életének minden pillanatában ott volt vele, azt az egy évet kivéve, amikor Colin már a Roxfortban volt, Dennis pedig otthon remélte, hogy majd ő is megkapja a saját levelét.
De Colin akkor is szinte minden nap írt neki, és a legtöbb levélhez fotót is mellékelt. Dennis ezért pontosan tudta, hogyan is néz ki a Roxfort, tisztában volt vele, miket tanul Colin, és ismerte Harry Potter, a kis túlélő történetét is.
Dennis akkoriban még nagyon félt, hogy őt majd nem veszik fel, hogy ő nem elég jó. De Colin mindig biztatta, és – bár erről fogalma sem volt – más módon is reményt adott Dennisnek. A fiú bátyja minden egyes levelét betűről betűre fújta, megtanulta őket kívülről, hátha az a tudás, amit a varázslóvilágról szerez Colin leveleiből, majd segít abban, hogy ő megkapja a saját levelét.
És meg is kapta. Onnantól kezdve pedig Colin és Dennis elválaszthatatlanok lettek. Együtt csináltak mindent a Roxfortban és a Roxforton kívül. Dennisnek Colin szinte minden képéről eszébe jutott valami kedves emlék, és maga előtt látta, ahogyan utána loholt, miközben Colin lelkesen kattintgatott.
Dennis kitörölte a könnyeket a szeméből, és megpróbálta elhessegetni fejéből a halott Colin képét. De tudta, hogy akárhogy próbálkozik, mindig kísérteni fogja.
Colin még csak tizenhat éves volt, de már elég bátor, hogy harcoljon egy jobb világért a nagy Harry Potter oldalán. És a jobb világ el is jött, de Colin már sohasem láthatja.
Dennis úgy érezte, tennie kell valamit, le kell foglalnia magát, mert különben megőrül. Az egyik falhoz lépett, és szépen sorban, egyesével elkezdte leszedni a képeket a falról.
Harry a Nagyteremben; Harry, Ron és Hermione Hagrid háza felé tartanak; Harry, ahogyan megküzd a magyar mennydörgővel; Ő maga, amint vizesen álldogál a tó partján; Harry belép a labirintusba; a Nagyterem, mikor a baglyok hozzák a postát; Harry, amint elkapja a cikeszt; Dumbledore serege, miközben patrónust idéznek meg; és így tovább, és így tovább.
Ahogy Dennis sorra szedegette le a képeket, úgy engedett szabad folyást a könnyeinek is, minden egyes képpel egy újabb könnycsepp gördült le az arcán.
Weasleyék hamar ajtót nyitottak, miután Dennis bekopogott. Mrs Weasley állt a bejárat mögött, és amint észrevette a fiút, arcán aggodalom és együttérzés jelent meg. Aztán melegen átölelte, és most először Dennist nem zavarta a dolog. Amióta Colin meghalt, mindenki részvétet nyilvánított, de Dennist csak feszélyezte a dolog. Amikor azonban Mrs Weasley átölelte, érezte, hogy csak a támogatását fejezi ki, és azt is pontosan tudta, hogy az asszony maga is gyászolja elvesztett fiát. Két összetört szív röpke találkozása.
Aztán Mrs Weasley háta mögött hirtelen feltűnt Harry, úgyhogy Dennis erőt vett magán, és megpróbálta összeszedni minden erejét, mert tudta, hogy ez az utolsó ajándék, amit Colinnak adhat.
– Ezt neked hoztam, Harry. – Amint belépett, a kiválasztott felé nyújtotta, amit a kezében tartott. – Egy album. Colin biztosan azt szerette volna, hogy a tiéd legyen.
Nézte, ahogy Harry kinyitja a fotóalbumot, amelyet az elmúlt két napban állított össze. Minden energiáját az album készítésébe fektette, még alvásra is csak pár órát fecsérelt.
Lassan beszivárgott a szobába a többi Weasley gyerek is és Hermione, és mind körbeállták Harryt, hogy együtt nézzék végig az emlékek e különleges hordozóját.
A kiválasztott közben felnézett, és meghatottan azt mondta:
– Ez gyönyörű.
Dennis csak bólogatott, és kicsúszott a száján, ami akkor járt a fejében, mikor a képeket szedegette le a falról.
– Kár, hogy nincs rajta több képen.
Amikor az utolsó oldalhoz értek, Dennis látta, hogy Harry szemében is megjelennek a könnyek. A lapon csak egyetlen kép volt, egy színes fotó, amelyről a kis Colin integetett feléjük. Barna haján megcsillant a nap, szemében boldog izgalom csillogott, és kezében – mint mindig – ott szorongatta egyik fényképezőgépét. A mosolygó Colin vidáman integetett feléjük, így búcsúzott albumának utolsó oldalán az élettől, a szebb új világtól, imádott fényképeitől, barátaitól és Harry Pottertől, a fiútól, aki megmutatta neki, hogyan kell bátornak lenni.
This entry was posted
on 2012. február 10., péntek
at péntek, február 10, 2012
and is filed under
Egypercesek/Novellák
. You can follow any responses to this entry through the
comments feed
.
5 megjegyzés
Ez nagyon megható volt. Ahogy ott integetett az utolsó képen... Majdnem elsírtam magam.
2012. február 11. 9:24
Sziasztok!
Mindegyikőtöknek nagyon köszönöm, hogy írtatok, és elképesztően jó érzés, hogy tetszett nektek! :)
Pussz:
Deszy
2012. február 11. 16:39
Megjegyzés küldése
Kommentek :)
Ki a kedvenc szereplőd? (a felsoroltak közül)
Tetszenek az újabban gyakran felkerülő novellák?
Oldalak
Címkék
Meséim
Egypercesek/Novellák
- Valaki a múltból
- Boldog születésnapot!
- Távol
- Kígyó és Skorpió
- Titkos találka (Rose/Scorpius)
- Emlékek útján (Rose/Scorpius)
- Két iskolaelső
- Az iskolaelső
- Egy szál fehér liliom
- Rég áhított álom
- Három az egyben
- A két Perselus
- Barátaimnak
- Can't fight the moonlight
- Visszatért?
- I Wish I Was The Moon
- Játék a kertben
- Álombéli, vidám Perselus
- Gyógyír a léleknek +18 (Remus/Tonks)
- Perselusnak
- Rebecca, az első szerelem
- Dirty Dancing (Ron/Hermione)
- Tekergők mindhalálig
- A Roxfort története (Hermione/Ron)
- Halálfaló tangó
- LP - Semmi sem a régi (Piton/Lily)
- LP2 - Bűnök hosszú listája
- LP3 - Jól szeretni
- Május 2. (Victoire/Teddy)
- Ágas
- Dobby, a hős manó
- Fred Tréfatára
- And the Oscar goes to...
- Süssünk palacsintát! (Ron)
- Találd meg az igazit! (Hermione/(Ron))
- Huss és pöcc! (Hermione/Ron)
- Az utolsó fotó (Dennis Creevey)
- Piton és a kerítő akció
Mugli voltam Roxmortsban
Népszerű bejegyzések
-
16. fejezet Meglepetés a köbön Dahliának talán meg sem kellett volna lepődnie, milyen gyorsan terjedt el Rose és Scorpius esküvőj...
-
Mivel úgy alakult, hogy a novemberem zsúfoltabb, mint ebben az évben bármelyik hónapom, és a munka, a suli, a beadandók és egyéb köt...
-
4. fejezet Ajándékok Dahlia legnagyobb meglepetésére James volt az első, aki reagált, amíg ő dermedten állt és az édesanyját fi...
-
8. fejezet Lezárás Petunia még egy ideig álldogált az ajtóban, aztán belépett, és csak ekkor vette észre, hogy a konyhája tisztább,...
-
7. fejezet Fekete Dahlia mindenre úgy emlékezett utólag, mintha valamilyen filmet nézne. Lassított felvétel, minden fekete és fehér...
-
3. fejezet Egy szabad boszorkány Dahlia most igazán hasznát vette a jó kis lebegtető bűbájnak, mert kezdte azt hinni, hogy a so...
Összes oldalmegjelenítés
Ficek, amiket az én történetem ihletett :)
Linkjeim :)
"A Harry Potter könyvek szereplői és világa kizárólag J. K. Rowling teremtő fantáziájának gyümölcsei. Én csak kölcsön vettem őket a magam és mások szórakoztatására. Megírásukban semmiféle anyagi haszon nem vezérelt."
Népszerű bejegyzések - All time
-
Sziasztok! Nos, íme a fejezetben már említett csokibéka kártya. :)
-
1. fejezet – Meleg fények Megint szeptember 1-je van. Utálom ezt a napot, de nem azért, amiért a legtöbben. Nem azzal van gondo...
-
Sziasztok! Itt nem szoktam ilyeneket posztolni, de ezt most nem bírom ki. Én erre így még soha nem gondoltam, de gyönyörű. *-* ...
-
Sziasztok! Némi csúszással, de végül megérkezett!!! Íme a teljes Egy Dursley Roxfortban, letölthető verzió! Sajnos a formázás elveszett,...
-
And the Oscar goes to... – Ron, a lábamon taposol! – Bocs. – Maradjatok csöndben! Attól hogy nem látnak, még hallanak minket!...
-
Dobby, a hős manó Dobby körül mindenhol köd gomolygott. De Dobby nem fél. Dobby bátor, szabad manó, Harry Potter barátja. Emlékezett rá,...
-
Mivel úgy alakult, hogy a novemberem zsúfoltabb, mint ebben az évben bármelyik hónapom, és a munka, a suli, a beadandók és egyéb köt...
-
Egy szál fehér liliom Halloween. Október 31. A Roxfortot már délelőtt betöltötte a sülő tökök illata, de azt csak kevesen t...
-
1. fejezet Hétköznapi csoda Teljesen átlagos nap köszöntött a Privet Drive lakóira, bár talán a szokásosnál kissé melegebb. A nyár idén ...
-
Huss és pöcc! Ron még soha nem volt ilyen ideges. Mindent eltervezett, a virágtól kezdve az utolsó porszemig. Vagyis, ha őszinte akart le...
Rendszeres olvasók
The HP Male Marriage Quiz made by Sapphire.
Ki a kedvenc szereplőtök eddig az Egy Dursley Roxfortban-ban? (Max. 3-at jelöljetek! :D)
Melyik eddigi szereplőről szeretnétek többet olvasni? (Többet is jelölhettek)
Elégedett vagy Dahlia tanári karával?
Elégedett vagy a házbeosztással?
Eddig ki a kedvenc szereplőtök az új nemzedékből?
Melyik roxforti tantárgyat szerettétek a legjobban? (Többet is jelölhettek)
Melyik roxforti kört szerettétek/ szeretnétek a legjobban? (több választ is jelölhettek)
Szerintetek Albus Perselus Potter végül melyik házba került?
Szerettétek Cedricet a Tűz serlege könyvben?
Ti melyik házba tennétek Dahliát?
Szerintetek milyen lesz Dahlia pálcájának magja?
Arany Főnix Díjaim :)
Malfoy Kihívás
Vakáció Kihívás
Egy Dursley Roxfortban - Fülszöveg
A történet jó néhány évvel a nagy csata után indul, amikor is a teljesen hétköznapi Dursley család életében is történik egy csoda. Vernont és Petuniát újabb gyermekkel áldja meg a sors, ezúttal egy kislánnyal. Azt azonban nem is sejtik, hogy egy bizonyos könyv, valahol a Roxfort mélyén feljegyezte a kislány nevét: Dahlia Dursley. Mit kezd vajon az abszolút normális, minden különcségtől mentes család, ha egyetlen lányukról kiderül, hogy boszorkány?
A történetben felbukkannak a régi jó ismerősök, Harry, Ginny, Hermione, Ron, Neville és még sokan mások, illetve közelebb kerülhetünk az új generációhoz is, hiszen Hugo, Rose, Lily, Albus és James is hasonló cipőben járnak, mint Dahlia. Persze az ő helyzetük némileg könnyebb. Vagy mégsem?
A történetben felbukkannak a régi jó ismerősök, Harry, Ginny, Hermione, Ron, Neville és még sokan mások, illetve közelebb kerülhetünk az új generációhoz is, hiszen Hugo, Rose, Lily, Albus és James is hasonló cipőben járnak, mint Dahlia. Persze az ő helyzetük némileg könnyebb. Vagy mégsem?
Egy Dursley Roxfortban
- 1. fejezet
- 2. fejezet
- 3. fejezet
- 4. fejezet
- 5. fejezet
- 6. fejezet
- 7. fejezet
- 8. fejezet
- 9. fejezet
- 10. fejezet
- 11. fejezet
- 12. fejezet
- 13. fejezet
- 14. fejezet
- 15. fejezet
- 16. fejezet
- 17. fejezet
- 18. fejezet
- 19. fejezet
- 20. fejezet
- 21. fejezet
- 22. fejezet
- 23. fejezet
- 24. fejezet
- 25. fejezet
- 26. fejezet
- 27. fejezet
- 28. fejezet
- 29. fejezet
- 30. fejezet
- 31. fejezet
- 32. fejezet
- 33. fejezet
- 34. fejezet
- 35. fejezet
- 36. fejezet
- Teljes EDR
Szereplők adatlapjai
Egy Dursley Roxfortban kiegészítők
- Az utolsó túra
- Scorpius szőke nős cikke
- Edevis tükre
- Hol csattan a puszika?
- Egy szebb nyár
- A karaoke kaland
- Végzősök - 1. fejezet
- Végzősök - 2. fejezet
- Végzősök részlet
- Kisebb Végzősök részletek
- Végzősök részlet
- Végzősök részletecske
- Végzősök részlet 2.
- Végzősök részlet 3.
- Végzősök részlet 4.
- Végzősök részlet 5.
- Kétszáz lépés a boldogság
- A név, amellyel nem nevezünk
- Álomfény
- Gyöngyvirág
Szerelemben, háborúban - Rose története
Egy végzős Dursley Roxfortban - Fülszöveg
Hat év telt el azóta, hogy Dahlia megtudta: boszorkány. A lány hosszú utat járt be, és most a Roxfort még egy utolsó évre visszavárja őt és barátait. De ez a Dahlia Dursley már nem az a kislány, aki egykor mindenre rácsodálkozott a varázslóvilágban - beleértve a saját erejét is.
Még egy utolsó nyár, ami jobban felforgatja Dahlia világát, mint gondolta. És még egy utolsó tanév, ami tényleg mindent megváltoztat, nem csak a boszorkány számára.
Egy év tele meglepetésekkel, érzelmekkel, izgalmakkal, rejtélyekkel és kalandokkal.
Mert megpróbálhatsz menekülni, de a múlt mindig utolér...
Még egy utolsó nyár, ami jobban felforgatja Dahlia világát, mint gondolta. És még egy utolsó tanév, ami tényleg mindent megváltoztat, nem csak a boszorkány számára.
Egy év tele meglepetésekkel, érzelmekkel, izgalmakkal, rejtélyekkel és kalandokkal.
Mert megpróbálhatsz menekülni, de a múlt mindig utolér...