Rebecca, az első szerelem
Kopogtattak. Lily ajtót nyitott, és
amikor meglátta a küszöbön Siriust, meg sem lepődött. Gyorsan
betessékelte és átölelte.
– Rég láttunk, már hiányoltunk –
kuncogta Lily. Sirius egészen pontosan az előző nap ugrott be
hozzájuk, hogy beszámoljon az aktuális hírekről – Voldemort
újabb két boszorkányt meg egy varázslót gyilkolt meg, és
halálfalókat láttak Oakshield környékén – és hogy játsszon
egyet Harryvel.
Sirius nem sértődött meg a
megjegyzésen, ő is csak felnevetett, és elindult, hogy megkeresse
Jameset és Harryt. Nem volt nehéz rájuk találnia. A hátsó
kertben voltak, James épp repülni tanítgatta a kis Harryt, aki
szemmel láthatóan élvezte a helyzetet. Akárhányszor egy kicsit
is megemelkedett alatta a seprű, tapsikolni kezdett. Ezzel persze
csak azt érte el, hogy leborult, és Jamesnek kellett elkapnia.
Sirius odasétált, kezet rázott
Jamesszel.
– Rosszul csinálod!
– Akkor mutasd meg hogy kell –
mondta James, és otthagyta őket. Egész délelőtt Harryvel
játszott, és kicsit már elfáradt, még akkor is, ha imádta a
fiát.
– Egyébként is a keresztapa dolga
ez – tette még hozzá Sirius, mielőtt teljes figyelmét
keresztfiának szentelte.
Lily ugyanúgy jó barátjának
tekintette a férfit, mint James, még akkor is, ha néha kissé
forrófejűnek tartotta. De amikor együtt látta Harryvel, nem fért
a fejébe, hogy Sirius miért nem nősült még meg. Biztosan akart
gyerekeket. Hiszen Harryt is úgy szerette!
– Kerítenünk kéne neki egy
barátnőt – jegyezte meg. James – aki épp egy pillanattal
korábban varázsolt oda magának egy pohár vizet – fuldokolni
kezdett.
– Tessék?
– Ne mondd, hogy neked még nem tűnt
fel, hogy milyen magányos! Persze, mi itt vagyunk neki. Meg Remus és
Peter is, de ez akkor sem ugyanolyan. Nem akar családot, gyerekeket?
– Ez nem jó ötlet, hidd el nekem!
– De hát miért? Talán meleg? –
Lily nem igazán hitt ebben, de akárhányszor felhozta a témát,
James is, Remus is így reagáltak. Nem tudott jobb magyarázatot a
dologra.
– Dehogy!
Lily zöld szemeivel várakozóan
meredt Jamesre, várva a folytatást. A varázsló végül nagyot
sóhajtott.
– Sirius előtt nehogy megemlítsd.
Még nem heverte ki, és attól félek, soha nem is fogja.
James elővarázsolt két széket, és
leültek.
– Volt egy barátnője. Tizenöt éves
volt, még kölyök. Rebecca volt az első szerelme. Még soha nem
láttam olyan boldognak, mint azon a nyáron. Titokban
találkozgattak, mert Sirius szüleinek nem tetszett a dolog. Főleg
az anyjának. Egyszer még be is zárta Siriust, de ismered. Talált
egy módot, hogy megszökjön.
– De hát miért ellenezték ennyire?
– Lily alig tette fel a kérdést, James arckifejezése
nyilvánvalóvá tette a választ. – Sárvérű volt – mondta
Lily, azt a kifejezést használva, amit valószínűleg Sirius anyja
is.
– Becca Sirius szöges ellentéte
volt. Szerény és halk szavú, mindenkivel kedves, ártatlan és
naiv. Még a külsejük alapján is olyanok voltak, mint a sötétség
és a fény. Becca az csontfehér bőrével meg a szőke hajával.
Tökéletes pár voltak.
Lily pontosan tudta, miért.
Kiegészítették egymást. Jamesre nézett, és arra gondolt, hogy
egyszer régen azt gondolta, ők ketten olyanok, mint a tűz és a
víz. De nem volt igaza. Ő maga James mellett sokkal bátrabb és
vidámabb lett, James pedig mellette sokkal nyugodtabb. Így
történhetett Siriusékkal is.
– De hát mi történt?
– Sirius meg akarta szöktetni
Beccát, és...
– Megszöktetni?
– Igen. Becca szülei sem nagyon
örültek Siriusnak. Beccát túl fiatalnak tartották, ráadásul
remélték, hogy a lányuk kinövi a boszorkányosdit.
Lily a saját szüleire gondolt. Ők
nagyon örültek neki, egy percig sem ellenezték, hogy varázsoljon.
Elfogadták, hogy boszorkánynak született, és ezt az utat szeretné
járni. Aztán eszébe jutott Tuney, és arra gondolt, mi lett volna,
ha az ő gyermekéről derül ki, hogy boszorkány.
James közben folytatta.
– Még nem varázsolhattak az iskolán
kívül. Sirius a motorjával akart Beccáért menni, de azzal
felébresztették volna a szüleit. Úgyhogy kitalálták, hogy a
játszótéren találkoznak, ahol először meglátták egymást.
Becca biciklire szállt, és...
– És?
– Sirius egy teljes órát várt a
játszótéren. Azt hitte, talán felébredtek Becca szülei, de nem
mehetett oda az éjszaka közepén. Végül úgy döntött,
megkockáztatja és átalakult. Kutyaként indult el a házukhoz, de
aztán megérezte.
– Mit? – Lily tudta, hogy csakis
valami rossz történhetett.
– A vér szagát. Beccát elütötte
egy autó. – Lily a szájához kapta a kezét. – Sirius abban a
pillanatban visszaváltozott, és mindenféle varázslatot kipróbált,
hogy meggyógyítsa őt. Még a muglik sem érdekelték, akik mindent
láttak. Semmi sem segített. Már meghalt. A karjai közt tartotta
és érezte, ahogy szép lassan kihűlt.
– Szegény Sirius.
– A Minisztérium emberei jöttek
érte. El kellett takarítaniuk a nyomokat. Siriust vagy egy tucat
mugli látta varázsolni. Majdnem kicsapták érte, de végül a
szüleinek sikerült eltussolniuk az ügyet. De soha nem bocsátották
meg neki. Nem sokkal később Sirius elhatározta, hogy így is
elköltözik otthonról.
Néhány percig csöndben ültek, és
nézték, ahogyan a felnőtt Sirius Harryt tanítgatja.
– Nem egyszer hallottam Siriust
felriadni álmából, miközben Becca nevét kiáltotta. Soha nem
fogja elfelejteni, és nem is akarja. Még mindig nem bocsátotta meg
magának, hogy annak idején nem ment érte hamarabb.
...o.O...
A holnapi napon felkerül ezzel a novellával kapcsolatban egy érdekesség. :) Csak mondom. :P
This entry was posted
on 2012. július 11., szerda
at szerda, július 11, 2012
and is filed under
Egypercesek/Novellák
. You can follow any responses to this entry through the
comments feed
.
