Sziasztok!
Nos, az a helyzet, hogy az új fejezettel csúszni fogok sajnos egy napot. Még csak félig vagyok kész, mert ma délután átjött az egyik barátnőm, ezért nem tudtam befejezni. És mivel kemény 4,5 óra alvás van mögöttem, a fejezet rovására menne, ha most félkómásan folytatnám, és kényszerűen feltennék egy rövidebb, és rosszabb minőségű fejezetet.
Kárpótlásként egy rövid részlet az új fejezetből:
Dudley volt az egyetlen, akivel beszélni tudott, mert ő minden nap beugrott, hogy hozzon valami ebédet meg vacsorát. Dahlia fejében újabb és újabb kérdések záporoztak arról, mi is vár rá. És mivel úgy tűnt, egyelőre bátyja az egyetlen, akinek ezeket felteheti, meg is tette.
- Nézd, nem sokat tudok. Tudod, nem voltunk túl jóban Harryvel, így nem mondhatnám, hogy órákat mesélt volna nekem arról a világról.
- De hát itt élt! - kiáltott fel Dahlia. - Valamit csak tudnod kell.
- Az egyetlen, amikor Harry arról beszélt... - A férfi ennél a résznél valamiért megborzongott. - Nos, jobb, ha azt inkább nem mondom el.
- De én tudni akarom! - akaratoskodott a húg. Dudley váratlanul megfogta húsos kezével Dahliáét, és olyan komolynak tűnt, mint még soha.
- Elég, ha annyit tudsz, hogy az a világ... veszélyes. Hidd el, olyan dolgok is várnak ott rád, amiket inkább nem ismernél meg. Tudom, hogy nem akadályozhatjuk meg, hogy elmenj – sóhajtott. - Én csak azt kérem, hogy vigyázz magadra, rendben?
Tényleg nagyon sajnálom, viszont remélem, hogy tetszeni fog a fejezet. Végre kiderül, milyen lesz Dahlia pálcája. :D
This entry was posted
on 2011. július 17., vasárnap
at vasárnap, július 17, 2011
. You can follow any responses to this entry through the
comments feed
.
